Rostdús ételek, élelmiszerek, alapanyagok

– Miért fontos a rostfogyasztás? –

Miért fontos, hogy napi rendszerességgel fogyassz magas rosttartalmú alapanyagokat, rostdús ételeket?

Az élelmi rostok összetett szénhidrátok, melyeket csak a vastagbélben élő jótékony baktériumok képesek lebontani, azonban szervezetünk számára nélkülözhetetlenek.

Elősegítik ezen jótékony bélbaktériumok szaporodását (vagyis prebiotikumok), ezáltal segítik az immunrendszer megfelelő működését, valamint csökkentik a rosszindulatú vastagbéldaganatok kialakulásának kockázatát.

A rendszeres rostfogyasztás továbbá hozzájárul a vérzsírok (koleszterin és triglicerid) csökkentéséhez, a rostok növelik a széklet tömegét, és gyorsítják az ún. tranzitidőt (=széklet áthaladási sebessége), ezáltal segítenek megelőzni a székrekedést és az elhízást is.

A rostdús ételek és alapanyagok fogyasztásának egyéb előnyei (nem csak) terhességi cukorbetegségben:

• a rostok lassítják a táplálékban lévő szénhidrátok felszívódását, vagyis rostdús ételek fogyasztásakor lassabban fog megemelkedni étkezés után a vércukorszinted
• továbbá telítenek, mert a tápcsatornába érve megduzzadnak, vagyis hamarabb fogsz jóllakni és később éhezel meg, mintha nem ennél például a reggeli szendvicsed mellé zöldséget, vagy teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér helyett fehér lisztből készültet fogyasztanál

Jó hír, hogy gesztációs diabéteszben számos zöldség szénhidráttartalmát nem kell beszámítani bizonyos mértékig a napi megengedett szénhidrát mennyiségébe, így tudjuk növelni a rostfogyasztást, és ki tudjuk használni jótékony hatásukat.

Egészséges felnőtt számára naponta 25-30 gramm rost fogyasztása javasolt a táplálkozási ajánlások szerint. Nézzük, hogyan tudod bevinni az ajánlott napi mennyiséget. Egy-két tipp rostdús ételek fogyasztásához.

• teljes értékű gabonákból és álgabonákból köretként fogyasztva: pl. barna rizs, köles, cirok, hajdina, amaránt, quinoa
• teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, zsemlék, kiflik, tészták fogyasztásával ebédre vagy vacsorára
• csírák, korpák, pelyhek (pl. búza, zab) étrendbe iktatásával: rakhatod a reggeli müzlidbe, rakott ételekbe ebédre
• zöldségekből és gyümölcsökből tízóraira, uzsonnára, szendvics mellé, salátaként, köretként, levesként
• szárazhüvelyesek pl. bab, borsó, lencse fogyasztásával: készülhet belőlük főzelék, de szendvicskrém is
• olajos magvak fogyasztásával önmagában, müzlibe vagy kásába keverve
• lenmag, útifűmaghéj: salátába, kenyérbe, müzli alapanyagként

Minél változatosabban, kiegyensúlyozottabban táplálkozol, annál biztosabb, hogy szervezeted hozzájut a szükséges rost mennyiségéhez (is).

A rostfogyasztáskor meg kell említenünk a megfelelő folyadékfogyasztás fontosságát is, hiszen jótékony hatásukat csak folyadék jelenlétében tudják kifejteni. A legideálisabb folyadék a víz, napi mennyiségét több tényező is befolyásolja, de mondhatjuk, hogy naponta átlagosan 2-2,5 liter folyadékra van szükségünk.

Ha terhességi cukorbetegséged volt lényeges, hogy ne csak a várandósság alatt, hanem a baba megszületése után is figyelj az egészséges táplálkozás alapelveire, és fogyassz naponta megfelelő mennyiségű rostot, magas rosttartalmú ételeket.

Ez nemcsak a te, hanem a gyermeked egészsége szempontjából is kiemelt jelentősségű, hiszen akit a várandóssága alatt érintett a gesztációs diabétesz:

• GDM után 10 évvel közel 50% a diabétesz kialakulásának a kockázata (vagyis minden második édesanya esetén!)
• a terhességi cukorbetegséggel érintett anyák gyermekeinél fiatal korban nő az elhízás, az IGT és a cukorbetegség kialakulásának kockázata

Fontos tudnod, hogy a II. típusú diabéteszt megelőzhető betegségként tartjuk számon! Szintén lényeges itt megjegyezni, hogy a kettes típusú cukorbetegség egyre fiatalabb életkorban jelenik meg, így manapság beszélnünk kell gyermek- és ifjúkori 2-es típusú cukorbetegségről is, valamint a cukorbetegséget megelőző állapotokról (IR, IGT, IFG).