Amerikai táplálkozási ajánlás 2025–2030:

mit jelent inzulinrezisztencia és cukorbetegség esetén?

Fehérjét fehérjével?

Sokan üdvözlik az új amerikai ajánlást, hisz végre alig van gabona (bekerült a csúcsba), ellenben lehet több állati fehérje és zsír, allelujah!, mert tudjuk, „fehérjét kell enni fehérjével” és a gabonák minden rossz okozói, egészen „ördögtől való dolgok”! Sokan pedig pont az ellenkezőjét állítják és óvatosságra intenek.

A megjelent ajánlás kapcsán egészen parázs viták alakultak ki az azt ellenzők és támogatók között, és sok kérdés felmerült bennem is ezzel kapcsolatban.

Hozzám is sok kérdés érkezett, hogy akkor most mi a helyzet, érdemes-e foglalkozni vele, s ha igen, hogyan lehet beépíteni a javaslatokat inzulinrezisztencia és cukorbetegség mellett, ezért gondoltam megnézem IR és cukorbeteg szemüvegen keresztül az új amerikai ajánlást, és összeszedem az én személyes meglátásaimat is vele kapcsolatban.

Az amerikai ajánlást kövessük?

Először is felmerül bennem a kérdés, hogy biztosan egy olyan ország ajánlását kellene beépítenünk, megfontolnunk és vitáznunk rajta, akiknél az elhízás és a cukorbetegség előfordulási aránya jelentős?

2021-es statisztikai adatok alapján az amerikai felnőtt lakosság 14,7% diagnosztizált cukorbeteg, 38%-a él prediabétesszel (cukorbetegséget megelőző állapot), az amerikai felnőttek kb. 40%-a elhízott (30 BMI feletti), a súlyosan elhízott felnőttek (40+BMI) aránya pedig 9,4%.

Mondhatnánk, hogy biztosan pont ezért fordítottak a piramison, hisz szeretnének kevesebb cukorbeteg és elhízott lakost, és logikus is lenne a gondolatmenet.

Ez az ajánlás azonban EGÉSZSÉGES felnőtteknek készült (vagyis azoknak, akiknek nincs betegségük), tehát biztosan nem tudják egy az egyben beépíteni a cukorbetegek, prediabéteszben szenvedők, elhízott betegek a benne foglaltakat.

Továbbá tudományos bizonyítékok alapján a magasabb telített zsírbevitel növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, a tartósan magasabb fehérjebevitel pedig jelentős terhet ró a vesére még az egészséges felnőttek számára is, ezek a kockázati tényezők pedig egyébként is jelen vannak már ilyen-olyan mértékben elhízásban, cukorbetegségben, prediabéteszben, így ezeket nem szeretnénk tovább növelni.

Ezenkívül nem elhanyagolható szempont az sem, hogy egészséges felnőtt AMERIKAI lakosság számára lett kidolgozva az ajánlás, így egy egészséges MAGYAR felnőtt sem tudja azt egy az egyben magára adaptálni.
Hiszen totál máshol és máshogy élnek (más földrajzi elhelyezkedés, éghajlatbeli különbségek…), más élelmiszerek érhetőek el náluk, más a lakosság egészségi állapota, stb.

Vagyis

• amerikai ajánlás = amerikaiaknak készült
• egészségeseknek = nincs betegség a háttérben
• van nekünk magyar ajánlásunk a magyar egészséges felnőttek számára (nem piramis, hanem „tányér-modell” = Okostányér), Magyarországon azt kövessük
• az amerikai ajánlásban javasolt teljes értékű gabonák, zöldségek, gyümölcsök fogyasztásának növelése remek
• a finomított, cukrozott, feldolgozott/ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának csökkentése pedig valóban kívánatos
• a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjebevitel (állati és fehérje nagyjából 50-50%-ban) az optimális izomarány megtartásában és szükség esetén növelésében kulcskérdés. Az optimális izomarány a sejtek inzulinérzékenységét növeli, vagyis, minél ideálisabb a szervezet izom-zsír aránya, annál kevesebb inzulint kell a szervezetnek termelnie, ami pl. IR, diabétesz és fogyási kívánalom esetén szuper!

Azonban ez nem indokolja az állati fehérjék túlzott mértékű fogyasztását, hiszen egy vegyes, változatos, kiegyensúlyozott táplálkozással a napi fehérjeszükségletet fedezni tudjuk, ami mellett nem fog kialakulni fehérjehiány. (0,8-1 g fehérje testsúlykilogrammonként általánosan javasolható, melyet személyre dietetikus szab)

• az egészségügyi szempontokon túl pedig a fenntarthatóságot sem szabad szem elől tévesztenünk

Mi tehát a megoldás?

Az ajánlásom tehát, hogy IR, cukorbetegség mellett a vércukoringadozások elkerülésének érdekében, a túlzott kalóriabevitelt megelőzendően és a szív- és érrendszeri, valamint a veseszövődmények kockázatának csökkentése érdekében továbbra is javasolt a

• teljes értékű, lassú felszívódású gabonák és
• zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek fogyasztása
• mellette optimális arányban tartalmazzon az étrend alacsony zsírtartalmú húsokat, halakat, sovány tejtermékeket és tojást
• sótlan olajos magokat, növényi olajokat
• és beiktathatunk heti 1-2 húsmentes napot

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kiadott sajtóközleményt az amerikai javaslattal kapcsolatban itt tudjátok elolvasni.

MDOSZ sajtóközlemény